12.23
Lassan kisajátítom a blogot, de közeleg az újév, és ilyenkor mindig felidézem, milyen is volt a „régi”… Tavaly Karácsony előtt fotóztam először a Csapatban, gyerektáncot. Első alkalommal volt 5D a kezemben aznap este. Egészen az első expozícióig rettenetesen izgultam. Onnan megszűnt minden más, és csak három órával később fogtam fel, hogy már alig tudom mozgatni az ujjaimat 
Aztán jött a tavasz, a jegyes sorozatok, és az első Esküvő!!!
Először voltam éles bevetésen egy olyan projektben, amire közel öt éven át (a tanfolyamokon, és az esküvőkön való vendégeskedéseimen kívül) csak vágyakoztam… Minden más volt, mint ahogy elképzeltem, minden jobb volt, mint ahogy elképzeltem, s annyi energiát adott, amit talán még sosem éreztem életemben! Azt vártam, hogy az egész napos munka, és az éjszakázás kimerít, de az a hihetetlen kedvesség, amit esküvőről esküvőre tapasztaltam magam körül, tovább inspirált. Különös, kivételes helyzet bepillantást nyerni emberek Életébe. Sokszor megható, máskor kacagós, és mindig izgalmas.
Elkezdtem másképp látni és másképp fotózni, mint eddig. Ebben oroszlánrésze van András örökös unszolásainak (“Te mondod, gyerünk!”, “Ötlet? Magyarázd el!” “Csináld meg!”, “Te feladatod, megoldod!” stb.), ami tavasszal még nagyon kényelmetlenül érintett, de idővel rájöttem, hogy mi értelme van, és hogy mennyire sokat tanulhatok belőle !
(Meg persze arra is, hogy a háttérből azért megcsinált mindent, ha esetleg elbaltáznám, ne fájjon a fejem )
Igyekszem elsajátítani minden tanácsot:
„Ne bambuld az LCD-t!”
„Sose tedd le a gépet!”
… persze persze, amit szabad Jupiternek…
Nem nyújtom tovább a rétestésztát! Így dolgoztunk 2011 nyarán, fogadjátok szeretettel a slideshowt!
Eszter
Ezúton szeretnénk minden kedves párunknak, eddigieknek és a elkövetkezendőknek, barátainknak, kollégáinknak, és minden látogatónknak, boldog, békés karácsonyt kívánni!
Gabi Eszti András
Nincs bejegyzés.
Szólj hozzá!